Mi történt. Mi számít. Mit nem mondanak el.

[2026.Aug. 29.]

1. A HÉT NAGY TÖRTÉNETE

Végre-végre megszületett a magyarok nagy álma: az ÁVH. Tudjuk, hogy nem így hívják hivatalosan, de azért nem vagyunk még oly messze a történelmünk azon időszakától, ahol egy intézmény bármit megtehetett és várta a besúgásokat.

Magyar Péter maraton sajtótájékoztató ez ügyben jó pár dolgot tisztázott - azon felül, hogy Magyar átírta az FBI-t vezető Kash Patel életrajzát, hogy fel tudja használni magyarázatként, hogy Unger Anna Róza kinevezett ÁVH-s vezetőnek miért is nincs releváns végzettsége. A többi tisztázott dolog:

Read more

Mi történt. Mi számít. Mit nem mondanak el.

[2026.Aug. 21.]

1. A HÉT NAGY TÖRTÉNETE

Amennyiben Magyar Péter követelésének eleget téve csak az ő és a kormány Facebook-oldalát nézzük hírforrásként, akkor két dolog történt a héten: Magyar Péter mezítláb megmentette Paksot, majd kiskirályt játszva magát ünnepeltette augusztus 20-án. Ennyi. Ennyi történt.

Elnézést, volt még valami:

Magyar Péter a saját videójában mérleget vont az első 100 napról. Ennek lényege így foglalható össze: a kormány továbbra is az előző kabinet döntéseinek feltárását hangsúlyozza, és a kormány állítása szerint 70 nem nyilvános határozatot tártak fel, miközben mintegy 4000 milliárd forintnyi állami forrás sorsa vált kérdésessé.

És ezzel párhuzamosan természetesen Magyarország lett Magyar Péter szerint az EU legszegényebb országa. Az OECD ezt másképp látja.

2. AMIT EZEN A HÉTEN FIGYELEK

🇺🇸 WASHINGTON

Trump támogatottsága 33 százalékra zuhant.

Ez nem egy nagyon kényelmes szám egy elnöknek a félidős választások előtt, de azért nem is ez amerikai történelem legalacsonyabb elnöki támogatottsága. Trump, ezzel most ugyanott van, ahol az első ciklusának mélypontján volt. Ami nehezíti a helyzetet, hogy most van egy háború, ami elhúzódik, a benzin drágul, és az amerikai választók egyre kevésbé érzik úgy, hogy a gazdaság jó irányba megy.

Meglátjuk mit kezd ezzel Trump! (Azért sok minden dolgozik neki: például a demokrata párt kettéosztódása.)

🇪🇺 BRÜSSZEL

Izland augusztus 29-én arról szavaz, hogy újraindítsa-e az EU-csatlakozási tárgyalásokat.

És nem, ez még nem az EU-tagságról szól, hanem arról, hogy egyáltalán visszaülnek-e a tárgyalóasztalhoz Brüsszellel. Ha igen, utána jöhet egy újabb népszavazás magáról a csatlakozásról. Az izlandiak nem azért akarnak Brüsszel felé fordulni, mert hirtelen beleszerettek az EU-ba. Magas az infláció, drága a hitel, bizonytalanabb lett a világ, és egy olyan országként, amelynek nincs saját hadserege, most egyre fontosabb nekik, hogy ki áll mellettük. Persze az izlandiak sem rohannak fejjel a falnak: a halászat, a nemzeti szuverenitás és az, hogy ki rendelkezik az ország vizei felett, továbbra is komoly kérdés.

🇭🇺 BUDAPEST

Magyar Péter bejelenti, hogy átvilágítják a 4iG-t.

Oké, csak van itt egy apró probléma: Pont ekkor érkezett Budapestre egy amerikai kormányzati befektetési szervezet, a DFC küldöttsége, hogy aláírjanak egy megállapodást a 4iG-vel. Aztán jött az átvilágítás híre, és így hirtelen elmaradt az aláírás. Az amerikaiak pedig szépen hazamentek. Na most, hogy ez pontosan mennyibe került a magyar adófizetőknek, azt egyelőre nem tudjuk.

De azt azért tudjuk, hogy nem egy kis falusi informatikai cégről volt szó. Egy amerikai kormányzati befektetési szervezet és egy magyar stratégiai vállalat tervezett együttműködést űripari, védelmi, energetikai és digitális területeken. És ezt, egyetlen Facebook poszttal sikerült úgy megakasztani, hogy az amerikai delegáció már Budapesten volt.

Bravó.

Közben pedig a piac is reagált: a 4iG árfolyama az átvilágítás hírére előző nap 15 százalékot zuhant, másnap pedig újabb komoly eséssel indított. A cég az év elejéhez képest ekkor már több mint 65 százalékot veszített az értékéből.

Ha ez az új kormány első nagy gazdasági üzenete, akkor tényleg az a cél, hogy tisztább legyen a rendszer, vagy sikerült már az első héten elijeszteni egy amerikai befektetőt?

🌍 MIGRÁCIÓ / EURÓPA

A spanyolok tovább mozgatják az afrikai illegális migránsokat, akik továbbra is Ceutában vannak. Most ideiglenes menekülttáborokba viszik őket. Kinek a pénzén teszik ezt? Kinek a pénzén tartják el őket?

Mindeközben fényderült arra, hogy több kiskórú lányt erőszakoltak meg az illegális migránsok. Bár rólam igen, de erről nem írtak a nagy feminista lapok otthon. A tények itt olvashatók!

🇮🇱 IZRAEL / KÖZEL-KELET

Patthelyzet a béketervben.

Jared Kushner tárgyalt Hamaszhoz köthető szereplőkkel, majd Netanjahuval is, de a héten nem sikerült áttörést elérni. Netanjahu továbbra is azt mondja, hogy az izraeli erők nem vonulnak ki Gázából addig, amíg Hamasz nem teszi le a fegyvert.

Ez előrelátható volt. És noha tudom, érzékeny téma, de itt Izraelnek van igaza. A Hamasz alapcélja az, hogy Izrael ne létezzen. Ezt leírták és elmondták többezerszer. Miért tenné ki magát egy kiszolgáltatott helyzetnek Izrael?

3. AMIT CSENDESEN KIHAGYNAK

ZELENSZKIJ MEGHÍVTA MAGYAR PÉTERT KIJEVBE

…augusztus 20-án Kijev hivatalosan meghívta Magyar Pétert Ukrajnába. Zelenszkij szerint ez egy új fejezet kezdete lehet a magyar–ukrán kapcsolatokban.

Na, innentől azért érdemes figyelni, hogy pontosan mit jelent ez a gyakorlatban. Mert ha Magyar Péter elmegy Kijevbe, akkor nem turistaként megy, hanem Magyarország miniszterelnökeként. És ott már szó lesz Ukrajna uniós csatlakozásáról, támogatásáról, a háborúról, a NATO-ról és természetesen a kárpátaljai magyarok helyzetéről is.

Magyar Péter eddig próbált egyensúlyozni: ne lehessen ráfogni, hogy háborúpárti, de közben sokkal közelebb került az európai mainstream Ukrajna-politikájához, mint Orbán. Most viszont kiderülhet, hogy ez csak kampánykommunikáció volt, vagy tényleg egy teljes irányváltás jön a magyar külpolitikában.

Mert Zelenszkij már megadta neki az irányt. A kérdés az, hogy Magyar Péter követi-e.

Látta valaki Orbán Anita posztját erről?

4. 🎬 AMIT EZEN A HÉTEN NÉZTEM

People That ENABLE Narcissistic Abuse - Azok, akik asszisztálnak a nárcisztikus bántalmazáshoz

[Link: nézd meg itt!]

5. MÉG EZEK TÖRTÉNTEK

• Byron Donalds nyerte a floridai republikánus kormányzójelöltséget — a Trump által támogatott kongresszusi képviselő novemberben akár Florida első fekete kormányzója lehet.

• Ukrajnában újabb korrupciós ügy robbant ki — Zelenszkij hivatalának egyik vezető tisztségviselőjét menesztették, miközben az ukrán korrupcióellenes szervek egy 3,35 millió dolláros energetikai pénzmosási ügyet tártak fel.

• A Pentagon 30 amerikai egyetemet szólított fel külföldi partnerségeik felülvizsgálatára — az intézkedés elsősorban a kínai egyetemekkel és kutatóintézetekkel fenntartott kapcsolatok nemzetbiztonsági kockázataira hivatkozik.

• Ghána ratifikálta az Afrikai Unió nők és lányok elleni erőszak felszámolásáról szóló egyezményét — a döntés az afrikai kontinensen zajló, nők elleni erőszakkal kapcsolatos jogi reformok egyik friss fejleménye.

• Afganisztánban öt év után is teljesen más valóságban élnek a nők — az UNESCO szerint a tálib hatalomátvétel óta a lányok és nők alapvető jogai folyamatosan szűkültek, miközben új adatok szerint az afgán nők fele már csak havonta egyszer-kétszer hagyja el az otthonát. (Megjegyezés: mindeközben pár hónapja az EU a Tálibokkal tárgyalt!)

6. EGY KÉRDÉS

Amikor a META peréről beszéltem a HírTV-én egy fontos kérdést tettem fel: ki a felelős a gyerekedért? Te, mint szülő, vagy egy magáncég?

Mert Amerikában most úgy tűnik, hogy a „a szülőknek kell szabályozniuk a gyerekeik közösségimédia-használatát” megközelítéstől afelé mozdul el, hogy magukat a platformokat kell jogilag felelősségre vonni azért, ahogyan a termékeik hatnak a gyerekekre.

Hol van az igazság?

ZÁRÓGONDOLAT

Kemény hét volt. Megjelent a cancel culture (eltörléskultúra) nyugati verziója Magyarországon is. Nehéz érzés azt látni, hogy sok honfitársunk még ma sem érti a migrációs hullámok veszélyeit. Én lennék a legboldogabb, ha 5 év múlva az én posztjaim öregednének majd rosszul…de a trendek mást mutatnak.

Ennyi volt erre a hétre.

Jövő héten folytatjuk.

Virág

Share Virag's Substack

Read more

Read more

1. a Fidesz-KDNP következetességének hiánya most már a saját kárukra fog menni. Ami Magyar Péternek megy, vagyis, hogy ma A-t mondok és holnap B-t, az nálunk, konzervatívoknál nem fog bejönni. Mi ezt nem értékeljük. Ha azt mondjuk, hogy nem fogadjuk el Forsthoffer Ágnes ideiglenes kinevezését, akkor azt másnap sem fogadjuk el. Válság ide, válság oda.

2. Nem gondolom, hogy csak én sejtettem, hogy az egész Sándor palotai meghívás (ahova, ugye az ideiglenes köztársasági elnök nem költözik be, majd mégis) egy magyar-i játék lesz. De ha csak én gondoltam ezt és a Fidesz-KDNP képviselői nem, akkor mire és kire szavaztam?

3. Mindent Magyar Péter keretez. Mindent. De ha ezt tudjuk, akkor készüljünk már fel. A fenti posztom után jöttek a kérdések, hogy miért, ezt hogyan lehetett volna megoldani?

   
   Elmondom hogyan: úgy hogy, amikor Magyar Péter azt mondja, hogy tegyék le a telefont, akkor az egyik frakcióvezető előveszi a telefonját, elkezdi videóra venni, s megkéri Magyar Pétert, hogy ismételje el mit mondott. “Miniszterelnök úr, megismételni, hogy mit kért? Jól értettem, hogy azt mondta, hogy adjuk le a telefonjainkat különben nem vehetünk részt a krízissel foglalkozó ülésen?”
   
   Ezt így FELVENNI. És utána - a választól függően - el lehet dönteni, hogy akkor leadjuk, vagy elmegyünk. De közben ezt a videót azonnal kinyomom és ÉN keretezem a történteket.
   
   Amikor egy olyan emberrel állsz szemben, aki két rossz közé akar helyezni, akkor NEKED kell okosabbnak lenni. Ha ez nem megy, akkor veszítettél. S eddig a FIDESZ-KDNP (+ Mi Hazánk) veszít. Minden egyes alkalommal. Kár érte. Mert lehetne másképp is.

4. Hol vannak a Fidesz-KDNP képviselők erős visszanyomásai tényekkel alátámasztva azzal kapcsolatban, hogy az előző kormány nem invesztált pénzt az aszály elleni küzdelembe? Nem Magyar Péter hülyeségeire kell csak reagálni. Ti, ex kormánytagok, tudjátok mit tettetek, nektek megvannak dokumentumok és bizonyítékok. Elő vele!

Ez így nagyon nehéz lesz - így javaslom ezt a szót post-itra tessék kitenni és mindennap ránézni:

A chutpza (vagy chutzpah, magyarosan hücpe) jiddis eredetű szó, amelynek fő jelentése arcátlanság, pimaszság és hitetlen nagy merészség.

Ha ez nem megy, akkor kérem közöljék velünk és akkor majd mi felépítünk valamit újat!

Read more

De megosztom itt. Azonban azt is kiemelném, hogy más kell a Facebookra/TikTokra és más ott, helyben Magyar Péterrel szemben.

Ez a felszólalás ott MŰKÖDIK és ez a helyes irány. De először is hallgasd meg, miért.

Read more

A szóválasztások itt igen gyengére sikerültek még akkor is ha az irány helyes, mert a szavak mögött az van, ami kell: MOZGALOM.

A pártok kora, ahogyan az eddigi politikában és politikai kommunikációban ismerjük hanyatlásnak indult, s még nem tudni, hogy a mozgalmak kora ideiglenes-e vagy teljesen átveszi a pártok archaikus és hierarchikus szerepét. Sem Amerikában, sem Magyarországon nem pártok nyernek a különböző választásokon, hanem egy-egy karakter nyer, aki vagy élvezi egy párt támogatását vagy pedig egy kvázi-pártot épít maga köré. Trumpot szinte senki nem támogatta a republikánusok között amikor először futott neki az elnökségnek. Aztán látván, hogy milyen mozgalmat tudott elindítani majd később a MAGA igazi mozgalommá nőve ki magát, már hasznos volt a pártnak a karakter is. Az utóbbi pedig a Tiszára igaz, ami a mai napig nem egy párt, hanem egy mozgalom kvázi-párt jegyekkel.

Sokfelé visznek a gondolataim, de itt és most a tusványosi beszédre szeretnék koncentrálni - s kicsit mélyebben, mint (a mégha most is létező) Megafon kiírások, hiszen kinyitva a Facebookot, 16 oldalt számoltam meg együltő helyemben, ahol az egyetlen gondolat Tusványosról Orbán Viktor azon mondata volt,

hogy ha valamiért elnézést kell kérnie, az az, hogy Magyar Péter tőlük került ki.

Miért említem ezt meg cinikusan? Mert a mondat jó, sőt ütős, de amikor minden jobboldali megmondóember, újságíró és influenszer ezt az egy mondatot ismétli az elmond mindent a jelenlegi jobboldali kommunikációs állapotokról: vagy a tudás, vagy a kreativitás abszolút hiánya. De hogy valami hiányzik az is biztos.

Na de mit gondolok én Orbán Viktor beszédéről? Sok gondolat és érzés (nem elhanyagolható) kavarog bennem, mint választópolgár, mind aggódó magyar állampolgár, mind Fidesz szimpatizáns, mind évtizede kommunikációs stratégiával foglalkozó szakember. Mindnek van mit mondania.

Kezdjük a választópolgárral:

Hozta, ami egy minimum elvárás volt: morális támogatás. 3 hónappal a vereség után erre már mindenki ki volt éhezve, kellett is és jól is esett. Mint egy intellektusra éhező választópolgár, szintén azt kaptam, amire éhezem: gondolatokat, kontextusokat, s sokszor egy visszaigazolás arról, amit én is látok a világból. Mérhetetlenül hiányzik nekem a mai magyar politikai életből az értelem. Mindent elvisz a show, elvisz az idiotizmus, a Netflix legújabb valóságshowjára emlékeztető szint, amit én akkor kapcsolok be, amikor az agyam túlterhelt sok világi információt és azt érzem néznem kell valamit ami lebutít egy picit. De ez ideiglenes és én választom meg.

A magyar politika viszont átvette ezt a szerepet és azon kapom magam, hogy most ha bekapcsolom a Netflixet a legbonyolultabb gondolkodásra inspiráló filmet teszem be. Ennyire kiéhezettnek érzem magam az intellektusra. (Megjegyzem, Amerikában is megvannak a butító politikusok, mint a teljesen analfabéta szinteken mozgó AOC, vagy Newsom, de azért van egy Rubio is akinek ha meghallgattuk a legutóbbi kommunizmusról szóló beszédét, az ember a nehéz téma ellenére is azt érzi, érdemes élni és küzdeni).

Mint aggódó magyar állampolgár:

Hozta, amit tudunk. Gond van. S nem kicsi. Míg az eddigi tusványosi beszédek a külpolitikai és a geopolitikai összefüggéseket hozták évről - évre, most a belpolitikai, de azért a világtól függő belpolitikai eseményeket keretezte s hozta elénk a valóság lenyomatát. Újdonság itt nem hangzott és nem is hangozhatott el - aki nem szavazott a Tiszára a felsorolt okok miatt (sem) nem tette. Aggódásom nem hagyott alább, de kollektívan aggódni kegyesebb, mint egyedül.

Mint Fidesz szimpatizáns:

Többször elmondtam a héten, hogy tusványos vízválasztó lesz nekem. És lehet, hogy ettől most visszakoznom kell. Mert katarzist nem hozott, de ugyanakkor nem is hagyott érintetlenül az ami elhangzott. Így most belekerültem a vanília fagylalt ijesztő állapotába. Igen, hiányoznak a tettek és elég egyértelmű, hogy még nincs irány, nem, Orbánnak nincs iránya (Ha van, akkor meg rosszul volt megírva a szövege). DE - ami eddig a csendbe veszett az ma felszínre került: Orbán akar. Akar valamit tenni, akar harcolni, akar… S így az évek óta megszerzett bizalom benne visszaerősödött egy kicsit. Abban is igazat tudok adni neki, hogy nem mindig kell kapkodni, a kivárásnak is megvan a saját ereje - s hogy ami felépítette a Tiszát az is fogja lerombolni. Erről az És eljön az „ennyi volt, nincs tovább!” című cikkemben írtam részletesebben.

De elég-e arra apellálni, hogy majd ha fáj a tiszásoknak akkor “ha nincs ló, jó a szamár is” alapon visszakérik a Fideszt?

- ez gondolom sokakban felmerül. Elsőre az emberben élő tettvágy és frusztráció afelé húz majd, hogy keveselje Orbán megszólalását, de ha hátralépünk és megvizsgáljuk a dolgokat - ahogy az említett cikkben azt én megtettem - rájövünk, hogy más lehetőségünk most nincs.

Mint évtizede kommunikációs stratégiával foglalkozó szakember

Az előzőhöz erősen kapcsolódva folytatnám a gondolatot, most magamra húzva a kommunikációs stratégiával foglalkozó szakember kalapját:

Tusványos az Tusványos. Ez Tőkés László és Orbán “koncertje” ahogy azt felkonferálták. Tehát mást várni, mint ami önmagától értetődő az egyértelműen a csalódás szándékos keresése. Ez egy lassú, hosszú beszélgetés a színpadon 3 férfitől, akiből egynek van retorikai érzéke: Orbánnak.

Ez eddig is így volt. A kérdés csak az, hogy amikor az esemény “történelmi jelentőségűnek” van bejelentve nem érdemes-e változtatni azon, hogy eddig hogy is volt. Joggal mondja most azt valaki, hogy ha ezt most elkezdte nézni egy Tisza szimpatizáns jót nevetett vagy hogy ezzel aztán nem lehet behozni az elvesztett fiatalokat…

S noha ez teljesen igaz azért ennél fontosabb emlékezni arra, hogy ez ma, ez a 2 óra semmiképpen nem a Tisza szimpatizánsoknak szólt. SEMMIKÉPPEN! Még akkor sem ha Magyar Péter hol vitára akart odakéredzkedni, (az hogy minek akarnak vitázni egy miniszterelnökkel egy nem miniszterelnökkel egy nem kampányidőszakban, azt majd a saját pszichológusára bízom), hol pedig Facebook posztokban igyekezett diszkreditálni az eseményt, (s közben mindenki látta lelki szemei előtt, ahogy Magyar Péter mereven nézte az élőközvetítést), hol pedig hergelte a népet Orbán ellenes megszólalásaival (s természetesen a szeretet jegyében)…ez a 2 óra semmiképpen nem a Tisza szimpatizánsoknak szólt.

Ez a Fidesz-KDNP (megkockáztatom Mi Hazánkos) választóknak szólt. S csak nekik. Csak nekünk. Célja szerintem nem volt több, minthogy morális támogatást adjon hónapos csend után, s jelezze, akarok tenni valamit.

Ami egyértelműen nem derült ki az az hogy mit és hogyan (mert a kivárás önmagában nem stratégia). S közben nem az volt ám a kommunikációs baki amin most a tiszás influenszerek élvezkednek, mert hát náluk is megvan a megafonos sablonosság: vagyis az hogy a mikrofonba behallatszódott ahogy Németh Zsolt kérdezi hogy mennyi van még és Orbán mondja 2 perc - ebben semmi gond nem volt, sőt számomra még emberi is volt és minden intelligens ember érti mi történt. Ami inkább az élet fintora az a 2 perc, hiszen pár napja épp ennyit adott Magyar Péter a sajátjainak saját beszédre.

Ennél nagyobb gond az orosz mondat elhangzása. Ilyen helyzetekben mondja az angol, hogy too soon. Ez még túl korai volt. Amikor a pártodat orosz pártiság koholt vádjaival verték szét egy választásban, akkor az orosznak nincs helye még viccként sem.

Magát a beszédet retorikailag kár elemezni. Orbán minden retorikai szabály szerint jól beszél és jó előadó. Még akkor is ha ma Magyar Péter dühkitöréseit használja a nép referenciapontnak. Attól mert ma annak tapsolnak, attól még nem az az időt álló retorikai képesség. Hitler sem úgy került a tankönyvekbe mint retorikai példakép, pedig tapsoltak neki.

Két dolgot emelnék ki hiánynak, hogy ne húzza hosszabbra az amúgy még ömleni akaró gondolataimat:

1. amikor azt mondom Orbán felé a bizalmam újraerősödött az nem a beszéde miatt volt. Nem. Hanem attól a mondattól amikor arra a kérdésére válaszolt hogy hogy van. Az arra adott válaszban láttam meg az EMBERT. S azzal az emberrel tudtam azonosulni. Az az ember én voltam, ő meg én. És ez a kommunikációs stratégia alapja - szerintem mindig is ez volt de ma, a 21. században végképp ez.
   

2. nekem egyáltalán nem hiányzott a sebek nyalogatása. Lerágott csont. Az is fárasztó klisé már hogy a Fidesznek vezekelni kellene, a fiatalosítás fals stratégiájától pedig már többször írtam. Itt nem szavak kellenek, hanem tettek. Azok viszont nagyon.

   Mert a kivárás teljesen passzívan egyértelműen zsákutca lesz. A kivárás tettekkel az már egy irány.

   D ebbe nem fér bele Kaminsky Fanni (egy NER prototípus) és csapatának kommunikációs “stratégiája”. Ebbe nem fér bele az hogy az ember április 13-a óta azt érzi valamit nem mondanak el neki. Hol van a sok szakértő aki félre szakértett? Hol van a sok statisztikát elkészítő ember? Hol vannak hogy elmondják mi is történt? Nekem nem kell az elnézéskérésük, nekem az őszinteség kell. Mert a vak is látta, amit ők valahogy nem. Szándékosan nem? Vagy miért nem?

Április 13-a óta az ember azt érzi valamit nem mondanak el neki. És ez a bizalomvesztés alap oka, vallom, sokaknál.

Erre ma sem jöttek válaszok. Az egy vezetői gesztus hogy Orbán magára vállalta a vereséget, DE ha nincs következménye és alapvető válaszokra nem kap a választó választ, akkor a bizalom elvész.

S az sem fér már bele, hogy a Facebook (amúgy tényleg) manipulált algoritmusára fogjuk a történteket. Meg Brüsszelre. Meg a Gen Z-re. Azért ennél több oka van annak - s ebbe az okba beletartozik hallgatás hiánya. Vagyis a meghallgatás hiánya. Ha nem hallod hol kell találkoznod a szavazóval, bármennyire is jó az amit mondasz és ajánlasz, marad az űr. Az az űr most nagy.

S noha én megkaptam Tusványostól azt amit Tusványos adhat és ez a nap rólunk szólt, a jövőben ennél több kell…

Sokkal több.

Magyar Péter parlamenti felszólalása minden héten egy új tanulmány megírását segítené elő. De mivel erre nincs időm minden héten, most itt van egy elemzés a mai parlamenti felszólalásról. S mint mindig, minden megszólalása sokkal többet árult el a szónokról, mint azokról, akiket ostorozott.

Mert ugye, Magyar látszólag a múltról „beszél”, a felelősségről és a bocsánatkérésről.A beszéd központi eleme egy visszatérő kérdés volt:

Read more

Read more

Ha ennek a megpróbáltatásnak egyszer vége lesz szerintem 3 napig csak bőgni fogok mint egy gyerek”.

Ezt írta egy követőm egy Facebook posztom alatt.

És igaza van.

Az, hogy követőtáborra tettem szert az egy dolgot jelent számomra:
- felelősséget

Így, noha az érzés, amit a hölgy megfogalmazott az, amit én is naponta érzek, amikor elindítom a kamerát, akkor nem csak az van bennem, hogy próbáljak valami elgondolkodtatót mondani, hanem az is MORÁLIS TÁMOGATÁST adjak!

A választások után én voltam az első aki már ott a Bálnában készített egy videót. Nem a sírásról szólt, hanem a morális támogatásról!

Könnyű volt? Nem! De amikor embereket “influenszelünk” (befolyásolunk) bármilyen kapacitásban is akkor felelősséggel tartozunk!

Legalábbis én így élek.

Azóta sem álltam meg, még egy napot sem vettem ki, mert Te, aki otthon vagy sem tudod azt mondani, hogy mától nem érint az, ami most történik. Az, hogy én távolabb vagyok, az nem állítja meg ezt az érzést.

Tegnap sok mindent leírtam, hogy mi a kihívás - úgy kollektívan a Fidesznek.

De a tegnapi beszélgetések alapján számomra a helyzet demoralizáló.

Read more

Read more

Read more

Ismét elmondom: ez nem érzelmi vagy személyes szimpátia kérdése. Nagyon kedvelem Gulyás Gergőt. Eszméletlen agya van, szóvivőként pedig szerintem zseniális volt. De a politika – ahogy Orbán Viktor is nem egyszer elmondta – pragmatikus játék.

Éppen ezért engem szapulni azért, mert kimondom, hogy szerintem a Fidesz hibát hibára halmozott Gergely kapcsán, elég szűklátókörű hozzáállás. Nem attól vagyok jó szavazó, újságíró pedig végképp nem, hogy szervilisen bólogatok. Aki követ, pontosan tudja, hogy kritikát soha nem fogalmazok meg ok-okozati összefüggések és valamilyen megoldási javaslat nélkül. A felvetéseim nem öncélúak, hanem társadalmi céljuk van.

A videóban azt is elmondtam, hogy szerintem Szűcs Gábor most nem lenne jó választás a Fidesznek. Ehhez továbbra is tartom magam. És ismét: ez sem érzelmi vagy szimpátia kérdése. Elhiszem, hogy a Facebookon több ezren imádjátok Gábort és azt, amit a parlamenti felszólalásaiban csinál. De csak ezen a prizmán keresztül gondolkodni hiba, mert ez nem viszi előrébb a Fideszt.

A szubjektív személyes szimpátiát meg kell hagyni a Facebookra. Én itt és most azt nézem, mi szolgálná leginkább a párt érdekeit, mert szeretném látni, hogy van még benne élet.

Noha a videóban Balla György mentén vezettem le a logikámat, hogy ő jó választás lehetne, valójában szerintem nem ő lesz.

Hanem:

Read more

Tehát valahol véget ér az „egy a tábor” védelme. Kikérem magamnak, hogy a Fidesz vagy bárki minden újságírónak, riporternek megmondaná, hogy mit tegyen.

Nem.

Jópáran vagyunk, akik ha kevesebbet is keresnek, és nem tudnak egy hónapra kikapcsolni egy választási vereség után, de önmagunk urai lehetünk. És vagyunk.

Read more

Érvekkel és ellenérvekkel.

Read more

Read more

Donald Trump érkezésekor a megszokott módon nyomást gyakorolt az egész szövetségre. Nyilvánosan hangsúlyozta csalódottságát, bírálta a védelmi kiadások alacsony szintjét, Grönland amerikai kontrollját követelte, Spanyolországot „elveszett ügynek” minősítette (megjegyzem, az is), és kereskedelmi szankciókat emlegetett. Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Olaszországot is kritizálta, amiért szerinte nem elég aktívak az Irán-konfliktusban.

Read more

A NATO ankarai csúcsán az európai vezetők ismét előadták a jól ismert sallangokat: „európaibbá kell válnunk”, hogy ne legyünk annyira az amerikaiaktól függők. Ursula von der Leyen és Mark Rutte lelkesen magyarázta, hogy „ahhoz, hogy transzatlantiak maradjunk, európaibbá kell válnunk” – miközben mindenki tudja, hogy ez főleg arról szól, hogy Washington egyre kevésbé hajlandó fizetni és harcolni helyettük.

Az EU szép számokat dobott be: 150 milliárd euró SAFE-hitel és 135 milliárd a következő költségvetésben, hogy „otthon gyártott” fegyvereket vegyenek, munkahelyeket csináljanak, és persze jól mutasson a sajtóban. Rutte eközben arról beszélt, hogy Európa „szállít”, miközben egyes országok még mindig alig érik el a régi 2%-os célt sem.

Zelenszkij a szokásos módon könyörgött: légvédelem kell, méghozzá most azonnal, mert a Patriotok fogynak, az orosz ballisztikus rakéták viszont nem. Szerinte Európa már tegnap elkezdhette volna a saját tömeggyártású rendszereit – de persze mindenki tudja, hogy ez még évekig csak terv marad.

Trump nem dőlt be ezeknek nagy szavaknak. Nyíltan kimondta: „Nagyon csalódott vagyok a NATO-ban”, és csak azért jött el, mert Erdoğan barátja olyan „erős vezető”. Megint odaszúrt Olaszországnak, Németországnak és Franciaországnak, akik nem engedték használni a bázisaikat Irán bombázásakor, és újra előhozta kedvenc témáját: Grönlandot az Egyesült Államoknak kellene birtokolnia, nem Dániának.

Röviden: az európaiak próbálják bizonygatni, hogy most már tényleg komolyan veszik a védelmet (legalábbis papíron), Zelenszkij kétségbeesetten kér segítséget, Trump pedig egyáltalán nem titkolja, hogy elege van az egészből, és csak akkor hajlandó játszani, ha az neki is előnyös. A szokásos színházi előadás tehát folytatódik – csak most éppen Törökországban.

Holnap/Ma (Július 8-án) dől el, hogy Trump mennyire nyomja az „America First” vonalat, az európaiak mennyire hajlandók engedni, és hogy Zelenszkij kap-e bármi konkrétumot, vagy csak szép szavakat. A feszültség tapintható lesz, de mindenki igyekszik majd elkerülni a totális balhét. Legalábbis ez a cél.